Most jöhetnek a szőkés viccek! - Atomszőke

Amikor Charlize Theron James Bondabb a James Bondnál. 

Soha nem éreztem arra ingerenciát, hogy reakcióvideókat nézzek, pláne nem, hogy gyártsak, de az Atomszőke alatt lehet vicces lett volna venni a fejemet. Sokszor kaptam magamat azon, hogy furcsábbnál furcsább alakzatokat vesz fel az arcom az empátiától, amivel átéreztem az éppen hatástalanítás alatt álló dramaturgiai akadály fájdalmát. Vagy akár Lorraine Broughton MI6 ügynökét (Theron), mert biza vele is szépen feltörlik a padlót párszor. David Leitch kaszkadőrből lett koreográfus és immár rendező olyan magas színvonalon csapatja az akciót Charlize Theronnal, hogy attól kiszakad a vászon. (Amúgy tényleg!) Az ügynök stílusa pedig olyan kifinomult, amelyet csak el lehet várni a brit korona szolgálóitól.

Lorraine Broughtont Londonban kihallgatják főnökei (Toby Jones, James Faulkner, John Goodman) a legutolsó megbízásáról; tíz nappal előtte a fal leomlása előtti, forrongó Berlinbe küldték egy megölt ügynökük után, akitől egy igen fontos ügynöklistát szereztek meg az oroszok. Külön utasítás, hogy ne bízzon senkiben. A helyszínen David Percival (James McAvoy) az ügynökség beépített embere az összekötő, aki kiskakasként uralkodik a maga szépen kialakított szemétdombján. A kémjátszma további szereplői Delphine Lasalle (Sofia Boutella), aki fényképezőgépével olvad be a város árnyékaiba, és a nyugatra vágyó ügynökük nyomában csaholó oroszok.